A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.
Reményét fejezte ki az amerikai pénzügyminiszter vasárnap, hogy az Egyesült Államok törvényhozása elfogadja a globális minimumadóról szóló tervezetet, amely lehetővé teszi a multinacionális vállalatok megadóztatását.
Újabb nyolc céggel, 35-re bővült a Kiemelt exportőr partnerségi programhoz (Kepp) csatlakozott vállalatok köre - közölte Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) exportnövelésért felelős helyettes államtitkára a programhoz csatlakozó vállalatok együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírása alkalmából tartott budapesti rendezvényen kedden.
Daniele Franco olasz gazdasági miniszter a mai G7-ülés után azt mondta, reméli, hogy a G20-ak körében is egyetértés születik - írja a Reuters.
A G7 pénzügyminiszterei a mai napon megállapodtak arról, hogy az országokban legalább 15%-ot meg kell haladnia a minimális társasági adókulcsnak. Az országok emellett hitet tettek amellett is, hogy a nagyvállalatok ezentúl ott adózzanak, ahol a valós tevékenységet végzik - utóbbival nem titkolt céljuk az amerikai technológiai óriások adóelkerülési gyakorlatának felszámolása volt. Az érintettek most reagáltak a fejleményekre.
Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány az egyetem és nagyvállalati partnereinek együttműködését, közös fejlesztéseiket? Az innovációkat tekintve mi az, amiben üzleti lehetőség rejlik a jelenlegi piaci helyzetben, mit keresnek most a befektetők? Dr. Lengyel Lászlóval, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatójával, valamint Dr. Charaf Hassannal, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
Egy sokéves folyamat vált valóra kedden este, mert összejött az előzetes alku az uniós tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament tárgyalódelegációja között a 750 millió euró feletti éves globális árbevétellel rendelkező multinacionális cégek adózási transzparenciára kényszerítéséről. A cél az, hogy az adóelkerülést és agresszív adótervezést vissza lehessen szorítani az EU-n belül, illetve az EU által fekete- és szürkelistára tett országok körében. Az ügy magyar szempontból azért is fontos, mert bár nálunk van a legalacsonyabb (9%-os) társasági adó az egész EU-ban, és a tao-rendszer további kedvezményeket is biztosít a külföldi multicégeknek, így elvileg vonzó célpont Magyarország az adótervezés szempontjából, de közben még ezekkel az adottságokkal együtt is veszít a magyar államkassza azzal, hogy az itt megtermelt profitot máshova viszik ki és adózzák le a cégek. Az új szabályozás alapján mindenesetre a figyelem (és más tagállamok nyomása) még inkább ránk irányulhat, hogy a multik itthon mekkora profitot csinálnak és azután mennyit adóznak le itthon, és közben a NAV várhatóan érdemi többlet adóbevételre is szert tesz majd.
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.
A száz százalékban magyar 77 Elektronika Csoport megvásárolta a német Analyticon Biotechnologies AG-t. A német piacon a második legnagyobb reagenscsík gyártónak számító Analyticon AG. akvizíciójával a magyar orvostechnikai vállalat célja, hogy a jövőben saját tulajdonában tudja a 77 Elektronika által gyártott vizeletvizsgáló automaták működtetéséhez szükséges reagenscsíkok gyártását is. Az idén 35 éves 77 Elektronika közel száz országba exportálja az UriSed technológián alapuló vizeletelemző automata laborrendszereit, tavalyi árbevételük meghaladta a 31 milliárd forintot.
Az elmúlt időszakban élénk szakmai diskurzus alakult ki a multinacionális vállalatok hazai gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatban. Legutóbb Braun Erik és Sebestyén Tamás mutatta be a hazai gazdaság külföldi függőségével és az „összeszerelő üzemek” alacsony beágyazottságával kapcsolatos eredményeit, reflektálva Palócz Éva korábbi gondolataira. Jelen cikkben egy feldolgozóipari vállalat beszállítói körének elemzésére támaszkodva szeretnénk betekintést nyújtani, hogy mekkora a hazai szereplők lemaradása beszállítói hozzáadott értékben.
Júniusig megszülethet az az uniós jogszabály, amely alapján a nagy multinacionális cégeknek országonkénti bontásban közzé kell tenniük, hogy az EU-n belül, illetve az unión kívüli adóparadicsomokban mennyi nyereséget termelnek, és mennyi adót fizetnek be. Az uniós miniszteri tanács ugyanis február végén felhatalmazást adott az EU soros portugál elnökségének, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az adóelkerülés visszaszorítását célzó jogszabály megalkotásáról. A tanácsi szavazás során a magyar kormányzat nem támogatta a szabályozás elfogadását, pedig a nemzetközi szinten versenyképes társaságiadó-rendszere ellenére hazánk a multinacionális cégek profitáthelyezési gyakorlatának vesztesei közé tartozik. 2017-ben például 3,7 milliárd dollárnyi profitot irányítottak át Magyarországról az adóparadicsomok felé, ami közel 700 millió dollárnyi adóbevételtől fosztotta meg a NAV-ot.
A tudományos folyóiratokban és a médiában is gyakran központi téma a magyar gazdaság szerkezetének elemzése. Ugyan az országban működő külföldi hátterű, multinacionális vállalatok több szempontból is pozitív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra – lásd Palócz Éva Portfolio-n megjelent írását –, gyakran felmerül, hogy "összeszerelő üzemeként" csupán alacsony hozzáadott-értékű termelést végeznek és ezáltal egyfajta korlátját is jelentik az ország hosszabb távú gazdasági fejlődésének – lásd Reszegi László és Juhász Péter írását. Ebben a cikkben a kérdés egy további fontos aspektusára szeretnénk felhívni a figyelmet, ami a kérdéses ágazatok belső és külső beágyazottságát érinti.
Sokan azt gondolják, hogy az otthoni munkavégzés egy új kísérlet, amit a pandémia erőltetett ránk. Pedig ez egyáltalán nem igaz: a történelem során a home office egy teljesen bevett gyakorlat volt, a bejárós munkahelyek pedig csak a 20-ik század elején váltak egyeduralkodóvá. Az embereket régen csak nagyobb fizetéssel lehetett rávenni, hogy ne otthonról dolgozzanak, ami igencsak elgondolkodtató. Ahogy az is érdekes, hogy nem a technológiai fejlődés, hanem egy vírus adta igazából vissza az embereknek a home office lehetőségét. Kérdéses persze, hogy a jövőben is velünk marad-e ez a régi jó szokásunk.
Felzárkózó gazdaságokban az elkölthető jövedelmek összege jellemzően elmarad a megtermelt jövedelmek értékétől, ami az EU keleti tagállamaiban, így hazánkban is leginkább a külföldi vállalatok itt megtermelt nyereségéhez köthető. A profitegyenleg hiánya 2019-ben a GDP 4,4 százalékára mérséklődött, amihez a hazánkban működő külföldi tulajdonú vállalatok alacsonyabb, illetve a külföldön működő hazai tulajdonú vállalatok emelkedő nyeresége egyaránt hozzájárult. 2020-ban a koronavírus okozta gazdasági helyzettel összefüggésben tovább mérséklődött a külföldi vállalatok nyeresége. A 2008-as válság tapasztalatai alapján ugyanakkor a profitegyenleg hiánya tavaly csak átmenetileg csökkent, a gazdasági teljesítmény helyreállásával a korábbi szintjére emelkedhet vissza. Ezért a profitegyenleg hiányának hosszabb távú fenntartható mérsékléséhez a tőkekifektetések támogatását szolgáló változásokra van szükség.
Egy év börtönbüntetésre ítélt egy férfit közveszéllyel fenyegetés bűntette és rongálás vétsége miatt a Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön az MTI-vel.
Hétfőn debütálnak a nemzetközi adózás legújabb szabályai, amelyek előírják a határon átnyúló agresszív adótervezési struktúrák kötelező jelentését az adóhivatalnak - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Magyarország elutasítja az olyan nemzetközi adóztatási megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák - jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek videókonferenciája után a Pénzügyminisztérium (PM) keddi közleménye szerint.
Október második felében újabb nagy kínai beruházást jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a Chevron Auto 17,5 milliárd forintos miskolci beruházásához minden negyedik forintot a magyar kormány adja. Október végén megtudhattuk a minisztertől azt is, hogy a dél-koreai Doosan második európai gyárát is Magyarországon, Tatabánya mellett építi fel. Az elektromos autóipari beszállító beruházásának értéke 75 milliárd forint, a kormány a beruházást itt is vissza nem térítendő támogatással segíti. Ha pedig nem csak az októberi, hanem korábbi bejelentésekből szemezgetünk, találhatunk közöttük indiai és egyéb feltörekvő országok vállalataihoz köthető beruházást is, melyhez a magyar kormány jellemzően jó par millió forinttal járul hozzá. De vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?
Az Európai Bizottság az uniós költségvetés keretében egy több mint 280 millió eurós beruházási csomagot hagyott jóvá a LIFE program több mint 120 új projektjének támogatása céljából. A LIFE program keretében a LIFE-CLIMCOOP magyar irányítású projekt is uniós támogatást nyert el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kategóriájában - írja az EB hazai képviselete sajtóközleményben.
Tajvan egyre meghatározóbb szereplő a világgazdaság több területén is. A 23 milliós ország évek óta előkelő helyeken szerepel a globális versenyképességi rangsorokban, és részben fejlett IT-iparának, valamint egészségtechnológiai cégeinek köszönhetően kiemelkedő eredményeket tud felmutatni a koronavírus elleni harcban is. Az ázsiai ország budapesti nagykövete a Portfolio-nak elmondta: a következő években sokkal szorosabbra fűznék kereskedelmi és gazdasági kapcsolataikat a V4-országokkal, így hazánkkal is. Shih-Chung Liu szerint ugyanis most dől el, merre indulnak, és milyen hatékonyak lesznek a gazdasági együttműködések a koronavírus utáni világban.
A francia BPCE bank érdekeltsége lesz a partnere ebben.
A bitcoin történelmi csúcsa közelében áll.
Egyelőre a dollár a nagy vesztese az új elnökség kezdetének.
A Világgazdasági Fórumon értékelték a nagy irányváltást a világ vezető bankárai.
Újra módosultak a határidők.
29-61 százalékkal emelkedik az oktató-kutató kollégák alapbére.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
